Hát, mi tagadás, nem álltam meg vasárnap sem, hogy el ne menjek megnézni néhány házat... Jártan a Váciúton, a Bécsi úton és a Rádayban.
Innentől kezdve jön a Ráday. Először gipszdíszek és az utókor hiányzó megbecsülése, aztán egy barátnőm akivel útközben találkoztam.
Az egyik házban a Nemzeti színházból kölcsönzött korhű ruhákban várták a betérőket büfécskével, asztalokkal, némafilmmel és zenével. Hence a zongora a folyosón. Egy néni nyomta fejből a némafilmzenét hatalmas nem törődömséggel és óriási hitelességgel :)
Íme a Ráday u.-i kollégium egykor és ma. Hogy miről híres? Titok. :)
Kilátás a Ráday 45-ből, 5.emelet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése